Üdvözöljük

Köszöntjük a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának honlapján!

A következőkben a kar munkájába és struktúrájába nyerhet előzetes betekintést. Megismertetjük a kar felépítésével valamint a dékáni hivatal szervezeti struktúrájával, hogy könnyebbé tegyük Önnek a megfelelő kontaktszemély megtalálását.

A kar szervezeti és adminisztratív központja a Dékáni Hivatal, mely a karvezetőjét, a dékánt támogatja munkája végzésében és a kar igazgatási teendőit irányítja. Többek között személyi és költségvetési kérdésekkel, valamint a kar oktatási és kutatási tevékenységének koordinálásával foglalkozik.

Mint a vizsgakérdésekben illetékes osztály, szívesen állunk rendelkezésre a következő megkeresésekkel kapcsolatosan is: vizsgajelentkezés és -lemondás, bizonyítványok kiállítása, már teljesített követelmények elismertetése, tudományos munkák benyújtása ill. akadémiai fokozatok adományozása. De ugyanilyen szívesen válaszolunk az Ön teológiai tanulmányainak megszervezésével kapcsolatos kérdésekre is, valamint tanácsot adunk a tanulmányokkal kapcsolatos jogi kérdésekben.

A Katolikus Teológiai Kar - összesen ezer fő körüli hallgatói létszámával - a Bécsi Egyetem tizenöt karának egyike. Minőségi oktatás, a hallgatókkal való közvetlen kapcsolattartás, átláthatóság, valamint a kelet és nyugat metszéspontjában fekvő nagyváros hangulata jellemzik a kart és az itt folytatott tanulmányokat.

A 2006/2007-es tanév első félévében kereken 210 első éves hallgató kezdte meg tanulmányait karunkon. Közülük 103-an a katolikus teológus szakirányt választották, 34-en vették fel a katolikus valláspedagógia, 45-en a katolikus hittanár szakot (közülük 19-en főszakként, 26-an másodszakként választották a katolikus hittudományt) és kb. 28 hallgató jelentkezett a katolikus teológiai doktori képzésre.

Összességében tehát a 2006/2007-es tanév I. félévében karunknak katolikus teológus szakon 359 aktív hallgatója volt, 124 hallgató részesült katolikus valláspedagógia képzésben, 197-en végezték a katolikus hittanár szakot, valamint 155 hallgató vett részt katolikus teológiai doktori képzésben.

Büszkeséggel telve mutatunk végzett hallgatóinkra is, akik a legkülönfélébb területeken építenek a nálunk lerakott alapokra, történjen az plébánián vagy osztályteremben, de akár a média, a kultúra, a gazdaság vagy a politika területén is.

Vezetőség

Univ.-Prof. Dr. Martin Jäggle

dékán

Fogadóóra: hétfőn 15.00 órakor a Dékáni Hivatalban

Előzetes telefonos bejelentkezés szükséges: +43/ (0)1/ 4277-30004

E-mail: martin.jaeggle@univie.ac.at

Feladatköre:

a) a kar vezetése, a folyamatban levő ügyek kezelése

b) költségvetési és személyi ügyek

c) az oktatási tevékenység koordinálása együttműködve a tanulmányi bizottsággal

d) a Rektori Hivatallal való célmegállapodások megkötése stb.

Ao. Univ.-Prof. DDr. Kurt Appel

dékánhelyettes

Fogadóóra: csütörtökön 16.00-tól 17.00 óráig a Dékáni Hivatalban

Előzetes telefonos bejelentkezés szükséges: +43/ (0)1/ 4277--30004

E-mail: kurt.appel@univie.ac.at

HP:      www.kurt-appel.at  

Feladatköre:

a) a dékán helyettesítése

b) kari kutatásfejlesztés

c) a kutatási tevékenység koordinálása stb.

Ao. Univ.-Prof. Dr. Gunter Prüller-Jagenteufel

tanulmányi- és szakfelelős

Fogadóóra: szerdán 16.00-tól 17.00 óráig a Dékáni Hivatalban

Előzetes telefonos bejelentkezés szükséges: +43/ (0)1/ 4277-30104

E-mail: gunter.prueller-jagenteufel@univie.ac.at

Feladatköre:

a) képzés, képzési tervek

b) tanulmányi terv fejlesztése stb.

Univ.-Prof. Dr. Sigrid Müller

tanulmányi- és szakfelelős-helyettes

Fogadóóra: csütörtökön 16.00-tól 18.00 óráig a Dékáni Hivatalban

Előzetes telefonos bejelentkezés szükséges: +43/ (0)1/ 4277-30101

E-mail: sigrid.mueller@univie.ac.at

Feladatköre:

a) vizsgák és tudományos dolgozatok beszámíttatása

b) vizsgákkal kapcsolatos ügyek általában

c) tanulmányokkal kapcsolatos jogi és tanulmányszervezési ügyek

d) a tanulmányokkal kapcsolatos általános információk, stb.

A Dékáni Hivatal nyitvatartási ideje:

Hétfő, kedd, szerda, péntek: 10.00-tól 12.00-ig

Csütörtök: 16.00-tól 18.00-ig

Tanácsadás eddigi teljesítmények beszámíttatása ügyében ill. átállás az új tanulmányi rendre, honosíttatási ügyek: Hétfő, kedd, szerda, péntek: 10.00-tól 12.00 óra között, ill. csütörtökön előzetes megállapodás szerint.

A vizsgaidőszakban a következő nyitvatartási rend érvényes:

hétfőtől péntekig 10.00-tól 12.00 óráig

Így juthat el hozzánk:

Bécsi Egyetem

Katolikus Teológiai Kar

Dr.-Karl-Lueger-Ring 1, 1010 Wien

Universitätshauptgebäude, Stiege 8, 2. emelet;

Metróval: 2-es vonal a Schottentor megállóig

Villamossal: 1-es, 2-es vagy a D-jelű villamossal ugyancsak a Schottentor megállóig

Várostérkép:

http://www.wien.gv.at/stadtplan/

Menetrendi információ (német és angol nyelven) ill. Bécs-térkép elektronikus formában:

http://efa.vor.at/wvb/index_en.htm

Intézeteink

Ószövetségi Szentírástudományi Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Ludger Schwienhorst-Schönberger

E-mail: Alttestament-kath@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/at-kath/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30401

Fax: +43 (0)1/ 4277 9304

Keresztény Filozófiai Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Rudolf Langthaler

Intézetvezető helyettes: Prof. DR. Johann Schelkshorn

E-mail: Christl-Philosophie@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/philkath/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30701

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9307

Dogmatikus Teológiai Intézet

Intézetvezető: Dr. Hartwig Bischof

E-mail: Dogmatik@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/Dogmatik/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31501

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9315

Fundamentális Teológiai Intézet

Intézetvezető: Prof. DR. Johann Reikerstorfer

E-mail: Fundamentaltheologie@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/fundamentaltheologie/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30801

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9308

Kánonjogi Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Ludger Müller

Intézetvezető helyettes: Klaus Zeller

Honlap: http://www.univie.ac.at/kirchenrecht/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31101

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9311

Egyháztörténeti Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Rupert Klieber

Intézetvezető helyettes: Prof. DR. Hermann Hold

E-mail: Kirchengeschichte-kath@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/kirchengeschichte-kath/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30601

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9306

Liturgikus Teológiai Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Hans-Jürgen Feulner

E-mail: Liturgiewissenschaft@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/liturgiewissenschaft/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31301

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9313

Erkölcsteológiai Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Sigrid Müller

E-mail: Moraltheologie@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/moraltheologie/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30901

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9309

Újszövetségi Szentírástudományi Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Roman Kühschelm

E-mail: Neutestament-kath@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/NT-kath/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 30501

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9305

Gyakorlati Teológiai Intézet

Intézetvezető: Dr. Regina Polak

Intézetvezető helyettes: Prof. Dr. Martin Jäggle

2 szakcsoport:

a) Pasztorálteológia és Igehirdetés

Intézetvezető: Dr. Regina Polak

E-mail (titkárság): monika.mannsbarth@univie.ac.at

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

b) Valláspedagógia és Kateketika

Intézetvezető: Prof. Dr. Martin Jäggle

E-mail: (titkárság): christina.wachelhofer@univie.ac.at

Postacím:1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31401

Vallástudományi Intézet

Intézetvezető: Prof. DR. Johann Figl

Intézetvezető helyettes: Prof. Dr. Birgit Heller

Honlap: http://www.univie.ac.at/religionswissenschaft/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31601

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9316

Szociális Etikai Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Ingeborg Gerda Gabriel

Intézetvezető helyettes: Klaus Gabriel

E-mail: Ethik@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/ethik-kath/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31001

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9310

Lelkiségteológiai Intézet

Intézetvezető: Prof. Dr. Marianne Schlosser

Intézetvezető helyettes: Dr. Hubert Weber

Honlap: http://www.univie.ac.at/Spiritualitaet/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31801

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9318

A Keleti Kereszténység Történetének és Teológiájának Intézete

Intézetvezető: Prof. Dr. Rudolf Prokschi

Intézetvezető helyettes: N.N.

E-mail: ostkirchenkunde@univie.ac.at

Honlap: http://www.univie.ac.at/ostkirchenkunde/

Postacím: 1010 Wien, Schenkenstr. 8-10

Tel: +43/ (0)1/ 4277 31701

Fax: +43/ (0)1/ 4277 9317

Történelem

A Bécsi Egyetem a német nyelv-és kultúrterület legrégebbi egyetemének számít. IV. Rudolf herceg a prágai, bolognai és párizsi egyetem mintájára alapította 1365. március 12-én, hogy „a köz javát, az igaz ítélkezést, az emberi észt és szerénységet gyarapítsa és növelje [...] és hogy minden okos embert bölcsebbé tegyen, az oktalanokat pedig az emberi észhez, igaz ismeretekhez és isteni tanulságokhoz vezesse."

1384. február 21-e óta a Katolikus Teológiai Kart az egyetem mára már nyolc karának egyikeként tartjuk számon.

Irodalom:

Suttner, Ernst Chr. (szerk.): Die Kath.-Theologische Fakultät der Universität Wien 1384-1984. Festschrift zum 600-Jahr-Jubiläum. Duncker & Humbolt, Berlin 1984.

[A Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Kara 1384-1984. Ünnepi kiadvány a 600 éves jubileum alkalmából.]

Wappler, Anton: Geschichte der theologischen Facultät der K.K. Universität zu Wien. Festschrift zur Jubelfeier ihres fünfhundertjährigen Bestehens. Wilhelm Braumüller, Wien, 1884.

[A Bécsi Csász. és Kir. Egyetem Teológiai Karának története. Ünnepi kiadvány a kar fennállásának 500 éves jubileuma alkalmából.]

A Bécsi Egyetem (történeti áttekintés) - német nyelven:

http://www.univie.ac.at/archiv/rg/inhalt.htm

A Bécsi Egyetem (történeti áttekintés) - angol nyelven:

http://www.univie.ac.at/archiv/tour/content.htm

A Katolikus Teológiai Kar küldetésnyilatkozata

A Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Kara a tudományos kutatás és az oktatás olyan helyének tekinti magát, mely dialógusban áll más tudományokkal, a társadalmi nyilvánossággal és az egyházzal. Mindeközben a kar elhelyezkedése, a „genius loci", mely Bécset jellemzi, rányomja bélyegét a kar életére és tevékenységére. A város története különféle kultúrák európai metszéspontjává; fontos politikai döntéshozók és nemzetközi szervezetek székhelyévé, valamint számos keresztény testvéregyház, egy zsidó gyülekezet és más vallási közösségek otthonává teszi Bécset.

Végül mint egyetemi város számos különféle kutatóintézet, de sok más fontos társadalmi és egyházi intézmény jelenlétét is örömmel tudhatja magáénak. Karunk számára különös kihívás fakad a Közép-, Kelet- és Dél-Európával, mindenekelőtt a posztkommunista reformállamokkal fennálló földrajzi szomszédságból. Éppen ezért a kar támogatni kívánja az ennek a régiónak az országaival folytatott teológiai eszmecserét.

Mindez arra kötelezi a kart, hogy a többi karral egyetemben „kritikusan és önkritikusan reflektáljon a politikával, a hatalommal és a tudománnyal való viszonyára; hogy a demokratikus elveket mind falain belül, mind azokon kívül képviselje; hogy az emberi és polgári jogokat továbbfejlessze és kiálljon azok megvalósulása mellett; hogy a nemzeti, vallási és kulturális korlátokat felszámolja, és hogy síkra szálljon a kultúrák, népek és vallások közti egyetértés létrejöttéért."

(A Bécsi Egyetem Küldetésnyilatkozatából)

Teológia az egyetemen

A teológia tudománya nem elszigetelten, hanem a többi egyetemi tudománnyal szoros egységben működik. Egyfelől a teológiának szüksége van a többi tudományra saját munkájához, kötelezve érzi magát, hogy a mai tudományos gyakorlat normáinak megfeleljen. Másfelől arra emlékeztetheti a tudomány világát, hogy az ember élővilága nem kizárólag a tudományon keresztül határozható meg. A tudományos-technológiai, társadalmi és gazdasági fejlődés által egyre inkább szilánkjaira hulló világ láttán figyelmeztet a szabadság és igazságosság kultúrájának mindenkire kiterjedő voltára.

Teológia és egyház

A teológia egy olyan hagyomány alapjain áll, amely számára ugyanannyira kötött mint amennyire kihívásokkal is teli. Éppen azokban az időkben, amikor az „emlékeket" gyakran elvetik, egy egyház, amelyik „emlékeztet", oltalmazó erővé is válhat az emberek számára. Hogy ezt a feladatát az egyház komolyan tudja venni, a teológia segítségére van utalva. Az pedig mindeközben egyrészt be van ágyazva az egyházba és az egyház életének egy részét alkotja; másrészt alá van vetve a tudományos kutatás kritériumainak. Ez a helyzet feszültségekhez vezethet, amely tiszteletteljes és alkotó párbeszédet követel meg az egyházi vezetés és a teológia között. Az egyház elvárhatja a teológiától, hogy az közreműködjön a kereszténység és az egyház mai kornak megfelelő önértelmezésének kidolgozásában. A teológia azonban ezen túlmenően az egyházi struktúrák alkotó továbbfejlesztésében, valamint az egyház személyi állományának fejlesztésében is részt vállal azáltal, hogy kvalifikált tudományos képzési és továbbképzési kínálatot biztosít. Korunkban, amikor egyre nagyobb kíváncsiság ébred a lelkiség különféle formái iránt, a kar abban látja egyik feladatát, hogy az oktatók személyes tanúságtételén túlmenően a teológia egyetemi szintű művelésének jelentőségét is láthatóvá tegye. Ideje, hogy a spiritualitás és a misztika keresztény hagyományait összekössük a felvilágosodás örökségéből eredő racionálisan igazoló diskurzussal.

Teológia és társadalom

Az evangélium az, ami az egyházat az emberekhez, az ő személyes életükhöz és társadalmi együttélésükhöz köti. Éppen ezért kell a teológiának az evangélium újjáalkotó erejét az épp aktuális társadalmi és kulturális változások, fejlődési irányvonalak tekintetében kritikus-lojális éberséggel kibontakoztatnia. Éppen ezért a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Kara munkája során a társadalom fontos kérdéseire és kihívásaira is koncentrál. Ide tartoznak többek között a teodíceai kérdések, a szabadság kultúrájának sorsa, a társadalmi erőszak, a szolidaritás és a szolidáris kultúra, a nemek közötti igazságosság, akárcsak aktuális etikai kérdések, az iskolai képzés célkitűzései és formái valamint a más vallásokkal folytatott párbeszéd. A kar munkájával nem csak a tudományos nyilvánosságot célozza meg, hanem projektjeit és eredményeit a társadalmi nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi, ami fontos momentum a teológia társadalmi felelősségvállalásának észrevételéhez.

Fejlesztési terv 2005.

A Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Kara a 2005-ös fejlesztési terv keretében elindított egy olyan folyamatot, melynek célja a kutatás és az oktatás láthatóságának és átláthatóságának növelése. Emellett intenzívebbé kívánja tenni a kar szakjai közötti együttműködést, és tudatosabban össze szeretné hangolni a kutatási tevékenységet. Széleskörű kari konzultációs folyamatokra támaszkodva a következő alapirányok rajzolódnak ki a kar további fejlődését illetően: interkulturális, ökumenikus és a társadalmi nemek problematikáját szem előtt tartó módon kutatni és oktatni - a következő tematikus alapirányokban: lelkiség és szolidaritás, igazságosság és istenkérdés, emberkép és emberi méltóság a modern társadalom kontextusában.

A Katolikus Teológiai Kar kutatási súlypontjai

A kari kutatási súlypontokon belül két különböző szintet különböztetünk meg: (1.) az egyes intézetek súlyponti területeit, melyeket az adott intézetek fejlesztési tervei rögzítenek, valamint (2.) a kari súlypontokat, melyeket az előttünk álló években kell kifejleszteni ill. felépíteni. A kari súlypontok vonatkozásában tehát karunk egy fejlesztési, kiépítési folyamat kezdetén áll. Az alább fölsorolt témák így ehhez a folyamathoz kötendők.

Interkulturalitás - vallásköziség - interkontextualitás:

A globalizáció megváltoztatja a kultúrák és vallások kontextusát. Sem az önértelmezés, sem a vallások és a kultúrák közötti kapcsolatok problémái (pl. a globális igazságosság kérdései, az iszlám Európában stb.) nem magyarázhatók többé egy európacentrikus monológ keretében. E kutatási súlypont részeként tehát azon tudományos elméletek továbbfejlesztésén dolgozunk, melyek párbeszédben állnak más kultúrák vallási és filozófiai hagyományaival (kontextuális teológia, posztkoloniális tanulmányok, vallásközi párbeszéd), valamint a vallásközi kommunikáció folyamatait kutatjuk.

Ökumené

E kutatási terület célja, hogy hidat verjen a különböző keresztény kultúrák között, és azokat - hagyományaik mindenkori teológiai és kulturális profiljának ismeretében - párbeszédbe hozza. Ez a dialógus olyan különböző területekre terjed ki mint a teológia, a liturgikus élet, a jogrendek, a társadalmi szokások és gyakorlatok.

E kutatási súlypont számára különösen jó keretfeltételeket biztosít egyrészt Bécs városa (benne az Evangélikus Teológiai Karral, a Pro Oriente-vel, valamint a város egyedülálló felekezeti sokaságával), másrészt karunk Keleti Kereszténység Történeténe és Teológiája tanszéke.

A társadalmi nemek a vallás, a kultúra és az etika kontextusában

A társadalmi nemek elméletének (azaz az ún. Gender-elmélet) hatására a „társadalmi nem" problematikáját sem tudományosan sem társadalmilag nem lehet már megkerülni. Ez a fogalom - konkrét témákon és kérdésfelvetéseken keresztül - a teológiai gondolkodás különféle ágaiba is bekerült. Így pl. a biblikum területén: a társadalmi nemeket tekintetbe vevő egzegézis; a szisztematikus teológiában: az emberkép vizsgálata; a vallástudományban: férfi és női élet értéke és méltósága a vallásban; az etikában: nemek és igazságosság, a társadalmi nemek etikája, a gondoskodás etikája (az ún. Care-etika), a nemi különbözőség elméletei, egyház és feminizmus; a valláspedagógiában: a társadalmi nemek szempontjából igazságos oktatás, a nők és gyermekek elleni erőszak témája; a pasztorális teológiában: nemek és lelkiség, nemekre jellemző aspektusok az empirikus valláskutatásban. Egyelőre arról van szó, hogy hidat építsünk a társadalmi nemek elmélete és a teológia között, mely a következőkben egy, a nemek tekintetében igazságosabb társadalmat és egyházat eredményező társadalmi változás alapjául szolgál majd.

Lelkiség és istenkérdés ma

A vallás várt halála helyett ma újra meg újra egyre többen teszik fel az istenkeresés, a modern ember lelkiségének és Istenre találásának kérdéseit.

A spiritualitás és vallásosság modern társadalmakban betöltött szerepének - mind individuális (személyes) mind valláspolitikai (össztársadalmi) - empirikus kutatása mellett ez a kutatási súlypont a történelmi és szisztematikus kérdésfelvetéseknek szenteli magát: az isteneszme a posztmetafizikus korban; Európa gyökerei a keresztény lelkiségben és annak prófétai dimenziója (forrásszövegekből való feltárás, irodalmi és művészeti kifejezésformák jelentése).

Ahogy a keresztényi alakul és formál

Mint minden vallás, a kereszténység is távoli múltba visszanyúló kulturális rendszerekből épül fel. A sokszor évszázadokkal ezelőtt kialakult normatív alapok termékei, de egyben állandó ösztönzői is az egyházban és a társadalomban zajló folyamatoknak. A normabázis keletkezésének komplex folyamatára ill. az erre adott - a kötött örökség és a változó társadalmi környezet között vibráló - állandó és produktív reakciókra vonatkozó interdiszciplináris reflexió olyan ismeretekkel kecsegtet, amelyek az egyház és a teológia továbbfejlődését ugyanúgy szavatolni segítenek, mint a koncepciótlan „bármit szabad"-mentalitás és ennek fundamentalista ellenzői által manifesztálódó gyűlölet közötti felőrlődéssel fenyegetett társadalom szellemi kreativitásának, szabadságának és szolidaritásának megőrzését. A tudományosan kidolgozott módszertani eszköztárat fel lehet kínálni a vallásközi párbeszéd során más vallási közösségeknek is (többek között az iszlámnak), hogy a maguk részéről ők is elvégezzék saját normatív alapjaik reflexióját, és hogy megbirkózzanak a „modernnel" való találkozással.

A modern technológiák és az emberkép

A modern neurobiológia és gondolkodástudomány arra vállalkoznak, hogy megmutassák: „az agykutatás eredményei [...] emberképünk megváltozásához is vezetnek." és hogy erre vonatkozóan „nagyon is belátható időn belül tekintélyes megrázkódtatások, 'tudományos földrengések' elébe nézünk". Mindez nem utolsó sorban különös kihívást is jelent a teológia, a filozófia, a humán tudományok és az etika számára is - annyiban mindenféleképpen, amennyiben azoknak nem szabad az embernek mint személynek, szabadságának és méltóságának hagyományos értelmezését (ideértve az ezekre felépített etikai alapelveket is) mint tudományosan túlhaladott illúziókat az efféle programszerű bejelentések által hallgatólagosan veszni hagyniuk.

Igazságosság/szolidaritás a globalizáció összefüggéseiben

A teológiai kutatás mindig az aktuális szociális és társadalmi kihívások tükrében történik. Ez a kutatási súlypont tehát azokra az igazságosság erényét érintő veszélyes problémákra koncentrál, melyek a globalizációs folyamatok horizontján jelennek meg. E folyamatok a modern társadalom sok területét megváltoztatják és emiatt a teológiának is kihívást jelentenek, hiszen a teológia számára a társadalmi komponenseknek elhanyagolhatatlan jelentőséggel bírnak. Ez a kutatási terület az igazságosságra vonatkozó aktuális elméleteknek és azok továbbfejlesztési lehetőségeinek etikai, teológiai és gyakorlati megvitatását állítja a középpontba. Fontos szerepet játszik ebben az igazságosság és megbékélés, ill. az igazságosság és szolidaritás közötti összefüggésekre vonatkozó kérdésfölvetés. Ugyanígy középpontban állnak az igazságosság elméletének és gyakorlatának összefüggései. A kutatások a következő részterületeken zajlanak: nemzetközi igazságosság; az egyház(ak) szociális gyakorlata, az igazságosság az egyházak és vallások párbeszédében; generációk és nemek közötti igazságosság; a jóléti állam megszervezését segítő megfontolások az igazságosság- és szolidaritás etikájára vonatkozóan; igazságosság és karitász.

Karok közötti kutatóplatform: etika és jog az orvostudományban

A kutatóplatform feladata abban áll, hogy az orvosi etikát és orvosi jogot interdiszciplináris és integratív módon képviselje a kutatásban, oktatásban és tanácsadásban. A platform a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai, Evangélikus Teológiai és Jogtudományi karának együttműködésében folytatja ezt a tevékenységet, a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel közösen kifejlesztett tématerületeken.

Tanulmányi kínálat

A katolikus teológiai szakcsoport a következő tanulmányokat foglalja magában:

• Egyetemi szintű katolikus teológus szak (Dipl. Katholische Fachtheologie)
• Egyetemi szintű katolikus valláspedagógia szak (Dipl. Katholische Religionspädagogik)
• Szakpárban felvett katolikus hittanár szak (Uf. Katholische Religion)
• Doktori képzés (Doktoratsstudium)

Egyetemi szintű katolikus teológus szak

Az egyetemi szintű katolikus teológus szak célja, hogy teológiai és tudományos képzést nyújtson a papságra vagy más egyházi szolgálatra készülők, valamint az egyházi vagy világi intézményekben teológiai területen ill. a tudományos kutatásban és oktatásban ténykedni szándékozók számára.

A képzés során tehát a plébániai pasztorációra és a kategoriális lelkipásztorkodásra való felkészülés kap hangsúlyos szerepet.

A bécsi egyetemen a katolikus teológusképzés két szakaszból áll, melyek közül a második az elmélyülést ill. a specializálódást szolgálja.

A súlypontorientált képzési rendszer szellemében a szabadon választható tantárgyak keretében ún. tantárgycsomagok közül lehet választani (ilyen tantárgycsomagok például aktuálisan az „Összehasonlító teológia és vallásközi tanulmányok", az „Egyházjog és vallásjog", az „Egyházi értékek közvetítése" vagy az „Ökumené".)

Egyetemi szintű katolikus valláspedagógia szak

Az egyetemi szintű katolikus valláspedagógia szak célja, hogy a főként oktatási területen dolgozni kívánók számára nyújtson teológiai és tudományos képzést.

A képzés két szakaszból áll; a tanulmányok súlypontját a valláspedagógiai aspektusok jelentik. A speciális teológiai és tudományos képzést általános pedagógiai, szakmódszertani és tanítási gyakorlati képzés egészíti ki, mely a Tanítási Gyakorlati Intézetben végezhető el.

A katolikus valláspedagógiai szakon szerzett képesítés középfokú oktatási intézményekben való hittantanításra jogosít valamint a legtöbb osztrák egyházmegyében a lelkipásztori munkatársként való elhelyezkedéshez is elfogadják.

A szabadon választható tárgyak keretében a súlypontorientált képzés érdekében különböző tantárgycsomagok vehetők fel. (Ilyen tantárgycsomagok például aktuálisan az „Összehasonlító teológia és vallásközi tanulmányok", az „Egyházjog és vallásjog", az „Egyházi értékek közvetítése" vagy az „Ökumené").

Szakpárban felvett katolikus hittanár szak

A bécsi egyetemen felvett katolikus hittanár szak célja, hogy teológiai, tudományos-pedagógiai, szakmódszertani és tanítási gyakorlati képzések biztosításával középiskolában való hitoktatásra készítsen fel.

Egy másik tanárképes szak egyidejű hallgatása olyan kiegészítő kompetenciákat nyújt a hallgatók számára, melyeket egyházi vagy világi munkaterületeken is jól használhatnak.

Mint minden tanárképes szakra így a katolikus hittanár szakra is igaz, hogy csak szakpárban végezhető, vagyis egy másik tanárképes szakot is fel kell mellé venni (mely az evangélikus teológia kivételével bármi lehet), valamint a képzés részeként egy pedagógiai és tanítási gyakorlati képzési részt is el kell végezni. A képzés befejezésekor megszerzett képesítés mindkét szak tanítására jogosít. A katolikus hittanári szak első és második szakirányként is felvehető.

A szabadon választható tárgyak keretében a súlypontorientált képzés érdekében különböző tantárgycsomagok vehetők fel.

Doktori képzés

A doktori képzés célja, hogy a jelölt bizonyítsa, képes tudományos kérdésfelvetések önálló megoldására. Ennek megfelelően olyan disszertációt kell készítenie, mely új tudományos eredményeket tartalmaz.

A katolikus teológia területén folytatott doktori képzés alapjául a a Bécsi Egyetem Katolikus Teológiai Karának doktori képzési rendje szolgál.